Változatok egy témára 6/70

- Még az is a véleményem erről a tényről - kezdte Castle lassan, miközben elégedetten hátradőlt a székében - hogy ha az FBI-nál elég tökös ügynökök lennének, akkor ezt már napokkal ezelőtt észrevették volna.

Szinte megfagyott a levegő. Kate mindenre felkészülve egy pillanatra becsukta a szemét, és vett egy nagy levegőt. Amikor kinyitotta, látta, hogy Will előrehajol, és fölényes mosollyal az arcán egyenesen Castle szemébe néz.

- Én pedig azt hiszem, hogy itt is csak a két nyomozó a tökös legény, hiszen ők jöttek rá a hamisításra. Ugye Castle? - vágott vissza az ügynök fölényesen, mire az író arcának mimikai izmai egy pillanat alatt átrendeződtek, és a a kaján mosoly helyét átvette a düh. 

A két férfi farkasszemet nézett egymással, Espo és Ryan értetlenül figyelték őket, Kate pedig felkészült a kapitány mindent elsöprő haragjára, amit feltételezése szerint Castle-re fog zúdítani, de tévedett. 

- Uraim! - szólalt meg dühösen a Vaslady, és először Castle-re, aztán Sorenson-ra villantotta ellentmondást nem tűrő tekintetét. - Ha a férfiasságukat akarják összemérni, arra ott a férfimosdó. Vagy oda száműzöm magukat, vagy abbahagyják ezt a gyerekes viselkedést! - Elhallgatott, végigmérte a két férfit, majd néhány másodperc múlva megszólalt. - Folytathatjuk?

Az író és az ügynök még váltott néhány gyilkos pillantást, aztán mindketten bólintottak.

Beckett egy darabig elgondolkodva nézte Victoria Gates kifürkészhetetlen arcát, aztán magában elmosolyodott, amikor rájött, hogy miért nem bosszantotta fel a nőt Castle megjegyzése. Nem vetne jó fényt a kapitányságra, ha Gates kritizálná az FBI munkáját, de titkon örül, hogy helyette megteszi ezt Castle, mint civil.

- Hogy állunk Patricia Mars cipőjének az elemzésével? - tette fel az egyik leglényegesebb kérdést a kapitány, hiszen ha bizonyítani tudnák, hogy a templom parkjában járt, akkor az első számú gyanúsított lenne.

- Megkaptuk az engedélyt a házkutatásra, amit akkor tettünk meg, amikor a lakás üres volt. Vettünk mintát a cipőiről, de még nem érkeztek meg az eredmények - intézte Sorenson a szavait Gates felé, csak a mondat végén pillantott Castle felé, mintha azt várná, hogy az író megint tesz egy lekicsinylő megjegyzést az FBI gyorsaságára.

- Következő lépés? - nézett körbe a csapaton a kapitány.

- Az a feltételezésünk, hogy Patricia Mars tartja fogva a gyerekeket, mivel az ő háza alkalmas erre - kezdett bele Beckett. - Ha meglesz az épület alaprajza, és megkapjuk az engedélyt, akkor az FBI csapatával közösen behatolunk.

- Én is be fogok hatolni, mivel be tudok - szólt közbe Castle. Pislogás nélkül fúrta tekintetét az ügynökébe, szája alig látható önelégült mosolyra húzódott, testtartásán látszott a visszavágás elégedettsége.

Espo és Ryan értetlenül kapta a fejét az író felé, de azt is érzékelték, hogy rajtuk kívül mindenki tudja, mi a valódi jelentése Castle szavainak.

- Maga nem hatol be sehova! - csattant Gates szava és tenyere egy időben, ahogy mérgében az asztalra csapott. Gyilkos tekintettel nézett az íróra, mivel az annak ellenére, hogy ígéretet tett, mégis folytatta az ügynökkel a kakaskodást. - Ha jól emlékszem, eltiltottam az akciókban való részvételtől. Ha megtudom, hogy terepre ment, az egész őrsről kitiltom. Úgy látom, nem képes elvonatkoztatni Sorenson ügynök megjegyzésétől, úgyhogy most kifelé! - mutatott ellentmondást nem tűrőn az ajtó felé.

Kate úgy érezte felrobban mérgében. Hogy lehet ilyen gyerekes Rick, hogy Gates előtt akar visszavágni Will-nek. Nyitotta a száját, hogy felhívja a kapitány figyelmét arra, milyen hasznos ötletei szoktak lenni Castle-nek, de aztán becsukta és mégsem szólt. Egyrészt azért, mert ha az író valóban nem tud túllépni Will rosszízű megjegyzésén, akkor csak egyre rosszabb lesz a helyzet, és a végén még tényleg kitiltatja magát, másrészt látta, hogy Castle dühösen összeszorítja a száját, és szó nélkül feláll. Amikor az ajtóhoz ért, visszafordult.

- Mielőtt megrohamozzák a házat, érdemes lenne utánanézni Patricia vásárlásainak. Ha a házában tartja fogva a gyerekeket, akkor nemcsak ruhákat, hanem élelmet is kellett vásárolnia nekik - vetette oda, aztán kilépett az előadóból és olyan erővel csapta be az ajtót maga után, hogy Gates összerezzent.

Kate csak magában mert sóhajtani, mivel látta, hogy a kapitány lopva körülnéz, látta-e valaki az ijedtségét, miközben tekintetén látszott, hogy magában elátkozza Castle-t. 

- Nézzenek utána! - erőltetett magára nyugalmat Gates. - Ha ezzel is alá tudják támasztani a feltételezésüket, akkor megkérem az engedélyt, és szervezhetik az akciót. Egyéb? - nézett körbe kérdőn, de mivel senki nem szólt, a fejével intett, hogy mehetnek.

Sorenson komor arccal fogta a dossziéját, és megpróbálta úgy elhagyni a szobát, hogy senkinek a tekintetével ne találkozzon a szeme, a fiúk pedig azonnal elkezdték összepakolni az iratokat, aztán sietve távoztak. Kate utánuk indult, amikor meghallotta a kapitány kemény hangját.

- Beckett nyomozó, maga maradjon!

Kate egy pillanatra megdermedt, szemét a mennyezet felé fordítva elnyomott egy sóhajtást, és megfordult. Állta Gates kutató tekintetét, aztán a kapitány előredőlt a székében, és összeszűkült szemekkel, dühét elfojtva megszólalt.

- Ha azt akarja, hogy Mr. Castle maradhasson, akkor tartsa kordában. Nem tűröm a vetélkedést, főleg, ha az az utasításom ellenére, vagy a nyomozás rovására megy. Higgye el, ismerem a férfiak lelkét és minden gondolatát, és tudom milyenek, ha az önérzetük csorbát szenved. Három bátyám van. Tudom, hogy a legrosszabbat hozza ki belőlük, ha a férfiúi teljesítőképességüket kérdőjelezik meg, de a kakaskodást egy FBI ügynökkel, nem tűrhetem a kapitányságomon. Ügyes nő maga. Oldja meg, hogy férfinak érezze magát!

Beckett elkerekedett szemekkel hallgatta a nőt. Meg mert volna esküdni rá, hogy az utolsó mondatnál pajzán fény villant a nő szemében. Ma már harmadszor tudott neki meglepetést okozni. Zavarában bólintott, és sietve elindult, hogy megkeresse Castle-t, mielőtt még Will-el egymásnak esnek. Már messziről látta, hogy nem ül az íróasztala melletti székében, ezért a pihenő felé indult, de Javi hangja megállította.

- Ha Castle-t keresed, ő elment. Mi a fene történt vele? - lépett Kate mellé, és barna szeme rosszat sejtve, kérdőn kutatta a nő arcát. Ryan csatlakozott mellé, és most már két két kíváncsi szempár méregette a nyomozót.

- Férfiak! - bukott ki Kate-ből dühösen a szó, bár tudta, hogy ezzel nem adott választ társainak, most nem akart magyarázkodni. - Utánanéznétek Patricia Mars vásárlásainak? - nézett reménykedve a két férfira.

- Persze - sóhajtott Espo. - Menj, mielőtt valami hülyeséget csinál! - intett a fejével, noha rosszul esett neki, hogy Beckett nem osztotta meg velük, hogy mi váltotta ki az író viselkedését, segíteni akart a nőnek elsimítani a problémát.

- Kösz - húzta hálás mosolyra a száját Kate, és már száguldott is a lift felé. Amíg várta, hogy a felvonó a mélygarázsba érjen, folyamatosan próbálta hívni a férfit, de néhány kicsengés után mindig bekapcsolt az üzenetrögzítő. Dühösen tette zsebre a telefont, miközben Gates szavai csengtek a fülében: "Ügyes nő maga. Oldja meg, hogy férfinak érezze magát!"