2018. október 7., vasárnap

Slamasztikában 4/27

- Készülj Castle! Most láthatsz fürdőruhában! - kacsintott alig észrevehetően a levegőt venni is elfelejtő, elnyíló szájú íróra.
Mire Castle arcán a döbbenetet felváltotta az izgalom, Kate már el is tűnt a fürdőszobában. Olyan kíváncsiság  lett úrrá a férfin, mint kamaszkorában, amikor hormonjai özönvíz szerűen árasztották el minden sejtjét, és felkorbácsolták benne az első, égető vágyat a szebbik nem iránt. Képzelete elszabadult, és egymást követő képsorok sokasága játszódott le a szeme előtt, amelyekben csak egyetlen közös pont volt: Beckett minden képsoron igézően gyönyörű volt. Lélegzetét visszafojtva meredt az ajtóra, várva, hogy melyik fantáziaképe fog megelevenedni. Úgy érezte, az idő ólomlábakon jár, és kínjában éppen sóhajtott egy nagyot, amikor végre kinyílt a fürdőszoba ajtaja. Csalódottan meresztette a szemét a vastag, fehér köntösbe burkolózó nőre, aztán hitetlenkedve összehúzta, hátha csak rosszul lát.
Kate megborzolta kibontott haját, miközben elsuhant a tátott szájú író mellett, de a következő lépésnél megtorpant, és kérdőn nézett vissza.
- Mi az, Castle? Te nem jössz? 
- D-de ... csak azt hittem, hogy fürdőruhában leszel - árulta el akaratlanul csalódása okát, aztán, hogy zavarát leplezze, ártatlan arccal széttárta a karját. - Én csak kíváncsi voltam, hogy bikinit vettél, vagy egyrészest.
Kate elmosolyodott, és mintha nem vette volna észre a férfi zavarát, hanyagul megvonta a vállát.
- Egyiket sem. Nincs rajtam fürdőruha - mondta sokat sejtető hangsúllyal, miközben kihívóan felhúzta a szemöldökét, amivel azonnal elérte a kívánt hatást, mert Castle tekintete elhomályosult, és nyelt egy nagyot. Egy másodpercig még élvezte, hogy milyen vágyat tud kelteni a férfiban, de hirtelen ráeszmélt, hogy veszélyes játékba kezdett. - Ez most komoly? - kérdezte dühösen, bár a haragja inkább szólt magának, mint az írónak. - Egy díjkiosztóra jöttem, ráadásul csak egy estére. Szerinted fürdőruhát is pakoltam a táskámba? 
- A-akkor ...
- A wellness részlegen van egy üzlet, ahol a helyzetre való tekintettel, mindenki választhat magának fürdőruhát, ha úszni szeretne.
Castle nézte az ajtó fel lépkedő nőt. A tudat, hogy a köntös alatt valószínűleg nem visel semmit, szinte megbabonázta. Nagy, hangtalan sóhajjal kiengedte tüdejéből a másodpercek óta benntartott levegőt és a nő után sietett. Csak pár lépéssel maradt le, ami elég volt ahhoz, hogy már csak Beckett elégedett mosolyát lássa, mielőtt az orra előtt csukódott a liftajtó. Bosszúsan nyomogatta a felvonó hívó gombját, holott tudta, már elkésett. Dühösen fújtatott egyet, aztán a lépcső felé vette az irányt. Alig ért egy emelettel lejjebb, amikor a fordulóban beleütközött Elvira Sott-ba. Castle érezte, ahogy a madárcsontú idős írónő teste az övének nyomódik, aztán meginog, és hogy ne veszítse el az egyensúlyát, belemarkol az ingébe, amitől annak felső gombja reccsenve leszakadt, és pattogva talált utat magának a nő földre esett táskájának szétszóródott kacatjai között.
- Óh! Richard! A szívbajt hozza rám!
- Bocsásson meg, kérem! Cs ... csak lekéstem a liftet, és ... mindegy - próbált magyarázkodni Castle, aztán aggódó tekintettel végignézett a törékeny nőn. - Nincs semmi baj? Nem ütöttem meg?
- Áh! Dehogy! - legyintett Elvira Scott, aztán kacéran elmosolyodott, és megpaskolta Castle mellkasát. - Tudja, hogy milyen régen kerültem ilyen közel egy jóképű férfihoz? Ha ilyen ijedt arcot vág, még azt hiszem, hogy nem vagyok az esete! - nevette el magát. - Na, igyekezzen! Ne is törődjön egy ilyen hóbortos öregasszonnyal! Ms. Beckett bizonyára jobban megdobogtatja a szívét, mint én - mondta sejtelmesen mosolyogva, aztán leguggolva szedegetni kezdte a földön szétszóródott holmijait.
- Nem! Dehogy! Mi-miből gondolja? - kérdezte zavartan a férfi, miközben lehajolt, hogy segítsen a nőnek felszedni a táskája tartalmát.
- Drágám! Az életem felét azzal töltöttem, hogy elemeztem a nők és a férfiak kapcsolatát, hogy minél hitelesebben tudjam megírni a romantikus regényeimet! Én látom, hogy izzik maguk között a levegő. Na és az a tangó!
Castle egy pillanatra a távolba révedt tekintettel elmerengett az emléken, amikor a táncparketten a karjaiban tartotta Kate-et, ezért nem érzékelte Elvira mozgását, így amikor újra a földre nézett, arca az éppen felemelkedő nő fejének ütközött. Fájdalmasan nyögött fel, és felrepedt szájához kapta a kezét.
- Te jó ég! Nekünk aztán nincs szerencsénk egymással! - nézett sajnálkozva Castle-re Elvira. - Nagyon fáj?
- Á! Semmiség - legyintett a férfi kényszeredett mosollyal, miközben zsebkendőt szorított vérző alsó ajkára.
- Remélem, azért nem fosztottam meg egy édes csóktól - kacsintott az asszony, aztán sürgetően intett. - Na, igyekezzen, mert lekési azt a csókot.  
Castle vágyakozva gondolt arra, milyen jó lenne, ha csak sérült szája lenne akadálya egy Beckett-től kapott csóknak, aztán búcsúzásképpen bólintott, és sietve folytatta az útját. Zihálva ért a földszintre, és próbálta megtalálni a kastély uszodája felé vezető utat, miközben tekintete ide-oda cikázva próbálta felfedezni Beckett alakját. A nőt nem látta, de a medencéhez vezető ajtót végre megtalálta. Egy pillanatra megtorpant, és végignézett magán. Nem éppen úszáshoz volt öltözve, ezért keresni kezdte az üzletet, amiről Beckett beszélt. Remélte, hogy még a nő is ott van, és éppen egy bikinit próbál. Képzelete újra meglódult, de tudta, hogy ha igyekszik, akkor a fantáziája szülte kép hamarabb valósággá válik, mintha csak álmodozik. Hiába nézett be az oldalra vezető folyosókra is, sehol nem látta az üzletet, ahol egy fürdőnadrágot szerezhetne, ezért nem törődve azzal, hogy farmerban, ingben, zakóban és utcai cipőben van, benyitott az uszoda feliratú ajtón, de egy lépés múlva megtorpant az elé táruló lenyűgöző látványtól.
A kastély elegáns, mahagóni és bársony borította, kissé ódon hangulatú termeivel ellentétben a medencét rejtő tér mintha egy sci-fi filmből került volna ide. A sötétkékre festett mennyezetet több száz apró égő borította, és úgy borult gömbhéjként a feszített víztükrű medence fölé, mint a csillagos égbolt. Az egész déli oldalt kitöltő üvegfalon át félelmetes, ugyanakkor szemet gyönyörködtető látvány tárult Castle elé. A viharban hajladozó, zöldellő fenyvesek, a sötét égbolt alatt vakítóan fehérlő, havas hegycsúcsok, a völgyben elterülő Aspen kigyúló fényei, amelyek csap pislákoló lángokként próbálták felvenni a versenyt a Nap látóhatár alá bukó sugaraival, amelyek vakító narancssárgán törtek utat a komor, fekete felhők között. A beszűrődő derengő fény, az íves oldalú medence partján sorakozó gyertyák hajladozó lángjai és a mennyezet apró fénypontjai misztikus hangulatot teremtettek. A medence vize sötétkékké vált a különös megvilágításban, ugyanakkor minden apró hullám csillogva tükrözte vissza a különböző irányból jövő, eltérő színű fénysugarakat. Castle arra gondolt, hogy olyan lélegzetelállító hangulatot tudott varázsolni az áramkorlátozás miatt kirakott rengeteg gyertya, hogy Dave Mitshell-nek érdemes lenne meggondolnia, hogy állandóan így működtesse a medencét. Egyedül a  parton magasodó pálmafák nem nyerték el a tetszését, mert hiába próbáltak trópusi hangulatot varázsolni, inkább idegenül hatottak az üvegfalon túli, téli világban. 
Castle szeme lassan hozzászokott a félhomályhoz, és tekintetével Beckett-tet kezdte keresni. A nyugágyakon néhány idősebb vendég hevert, a medence szélén Tommy üldögélt lábát a vízbe lógatva, Thomas Gardner pedig elszántan rótta a hosszakat. Pár fiatal újságíró úszkált nevetgélve a a túloldalon, akik láthatóan nem bánták, hogy a kastély foglyai lettek pár napra, hiszen az ölükbe pottyant luxusnyaralást a lapkiadójuk vagy a tévétársaságuk fizette. Az író éppen csalódottan elhúzta a száját, amikor váratlanul két puha kéz fogta be hátulról a szemét. Érezte, hogy egy női test szorosan a hátához simul, és hogy a mögötte álló meleg lehelete megcsiklandozza a nyakát. Elmosolyodott. Ha Beckett ezt akarja játszani, hát csak játssza! Ő benne van!
- Hm ... talán nem akarod, hogy fürdőruhában lássalak? - kérdezte pimasz hangsúllyal. - Ez egy nyilvános fürdő, szóval, látni foglak - tette hozzá magabiztosan, de mivel a nő nem szólalt meg, mégis elbizonytalanodott. - Á! Az a baj, hogy én ruhában vagyok? Csak pár percet adj, és ígérem, szerzek egy fürdőnadrágot, ha az kell ahhoz, hogy lássalak!
Elégedetten vette tudomásul, hogy célba ért, mert a mögötte álló nő lassan végigsimított az arcán, miközben levette a szeméről a kezét.
- Akkor megfordulhatok? - kérdezte Castle izgatottan.
- Ssss! Csukd be a szemed! - suttogta fülébe a nő, miközben lassan maga felé fordította a férfit.
Castle engedelmesen behunyta a szemét, és megfordult. Tele volt izgatott várakozással, és türelmetlenül várta az engedélyt, hogy kinyithassa a szemét, de be kellett ismernie, hogy Beckett ezzel a kis játékkal jobban felkeltette a kíváncsiságát és a vágyait mintha csak simán belépett volna az uszodába, ő meg minden akadály nélkül végignézhetett volna a nő tökéletes alakján. Hirtelen elakadt a lélegzete. Meleg, puha ujjak simítottak végig csukott szemhéján, az arcán és a nyakán, majd kihasználva, hogy Elvira Scott leszabta az inggombját, bebújtak az inge alá, és akadálytalanul elindultak lefelé a mellkasán. Nagyot nyelt. Hihetetlen volt, hogy Beckett, aki mindig tudatosította benne, hogy nem akarja átlépni a határt, ami a barátságot elválasztotta a szerelemtől, most olyan érzékien simogatja, hogy majd kiugrik tőle a szíve, ráadásul érezte, hogy a nő közelebb lép hozzá, melle a mellkasának nyomódik, ujját érzékien végighúzza felrepedt ajkán. Behunyt szemmel állt, ajkai elnyíltak, és minden idegszálával várta a csodát, hogy Kate megcsókolja. Határozott kezek ölelték, túrtak tarkója sűrű hajszálai közé, és húzták egyre közelebb azokhoz az ajkakhoz, amelyek egyszer már elvarázsolták annak ellenére, hogy akkor csak azért csókolta meg Beckett, hogy eltereljék egy őrszem figyelmét. Meglepte, hogy a nő ajka milyen határozottan, majdhogynem erőszakosan, minden finomságot és érzékiséget mellőzve, vad vágyakozással tapad az övére. Megzavarodott. Egészen más érzésre számított. A csoda, amit oly sokszor elképzelt, nem történt meg. Kissé csalódottan nyitotta ki a szemét, hogy Beckett szemébe nézve rájöjjön, nem csak gonosz játékot akar-e játszani vele. 
Kate mosolyogva nyomta le az uszodába vezető ajtó kilincsét. Amikor pár perce felpróbálta az egyszerű, fekete bikinit, tudta, hogy tökéletes választás. Kiváló szabásának köszönhetően kiemelte nőies domborulatait, hosszú combját, karcsú derekát. Nem akarta bevallani magának, de titkon el akarta varázsolni Castle-t. Szerette volna, ha a férfinak leesik az álla, és elnyíló szájjal, lélegzet visszafojtva nézne rá. Sosem akarta ezt a hatást elérni egy férfinál sem, most mégis jóleső érzés lett volna így látni az írót. Feltételezte, hogy mire a medencéhez ér, Castle már ott vár rá, ezért izgatottan lépett be az ajtón. Szemének kellett pár másodperc, hogy az öltöző rideg neonja után hozzászokjon a lobogó gyertyalángok aranyló fényéhez. Mindenre számított, csak az elé táruló látványra nem.