- Szektának? - kiáltott fel Castle és
Beckett egyszerre, de amíg a nő hitetlenkedve vonta össze a szemöldökét,
addig a férfi önelégülten húzta mosolyra a száját.
- Van érdekesebb is! - figyelte Esposito a két ember reakcióját elégedetten, bár sejtelme sem volt róla, hogy Castle néhány perccel ezelőtt éppen a szekta lehetőségét vetette fel. - A szektát annak idején azért tiltották be, mert kisgyerekeket akartak beavatni az "élet testi gyönyöreibe" - pillantott az irataiba. - A szekta több tagja ellen eljárás indult, de végül bizonyíték hiányában ejtették a vádat.
- Nézzetek utána, ki volt a szekta vezetője - adta ki az utasítást Beckett, mire Javi egy lapot tett elé, és büszkén kihúzta magát.
- Tudtam, hogy ezt fogod mondani - mosolyodott el, aztán a lapra mutatott. - A főnök egy bizonyos Ted Edwards.
- Ted Edwards? - emelkedett meg a székében Castle, és elképedve nézett hol Beckett-re, hol Espo-ra. - Az a bizonyos Ted Edwards? - kérdezte izgatottan, és társai tanácstalan arcát látva lelkesen magyarázni kezdett. - Neki van a keleti part egyik legnagyobb DVD-kölcsönző és szex-shop hálózata, és egy csomó erotikus magazin tulajdonosa.
- A DVD-k, gondolom felnőtt filmeket tartalmaznak - állapította meg látszólag közönyösen Beckett, de tekintete Castle arcát fürkészte, aki olyan izgatottan adta elő a számára egyértelmű információt, mint egy kamasz, aki rájön, hogy többet tud az élet titokzatos, érzéki oldaláról, mint a barátai.
- De még milyen felnőtt filmeket! - nézett jelentőségteljesen vigyorogva Javi-ra az író, de amikor visszafordult Kate felé, elakadt a szava, és az arcára fagyott a nevetés. - Hát ... már nem is igazán emlékszem, ki is mesélt róluk - vette fel legártatlanabb arckifejezését, de amikor Kate rosszalló tekintetének ellentmondó mosolyát meglátta, hozzátette: - Néhányat talán én is láttam.
- Néhányat? - vonta fel a szemöldökét kacéran a nő.
Castle arcára kiült a kisfiús, mégis pajkos mosoly.
- Már nem tudom, hányat, de az biztos, hogy nagyon sokat tanultam belőlük - mondta közelebb hajolva Kate-hez.
Néhány másodpercre megszűnt számukra a külvilág, tekintetük összefonódott, és szinte olvastak egymás gondolataiban, tudva, melyik közösen megélt pillanatok lehettek azok, amelyek nem Castle saját ötletei voltak. Aztán mindketten nyeltek egyet, és visszatérve a jelenbe, rendezték vonásaikat, megszakították a szemkontaktust.
Espo elnézően mosolyogva figyelte a párost. Az elmúlt években nem egyszer volt tanúja hasonló jeleneteknek, de azok sosem voltak ennyire nyíltan erotikusak, mellette mégis bensőségesek.
- Á, Javi ... mi kihallgatjuk Samuel Eckhardt-ot, ti addig ... - kezdte Beckett, de a nyomozó felkapta a lapot, és meg sem várva a mondat végét, sietve elindult.
- Tudom, nézzünk utána a pénzügyeinek, és a híváslistájának - szólt hátra menet közben. - Csak azt tudnám, hova tűnt Ryan! - nézett körbe.
Mintha csak neve emlegetésére várt volna, Kevin éppen abban a pillanatban viharzott ki a pihenőből. Egyik kezében a telefonját szorongatta, másikkal idegesen túrt hátrafésült hajába. Három szempár szegeződött rá csodálkozva, mert még sohasem látták ezt a kifejezést az arcán. A várakozásteljes izgatottság és az öröm mellett mintha félelem és kétségbeesés ült volna a vonásain.
- Én ... nekem most ... - kapkodta a tekintetét hol az egyik, hol a másik társára. - El kell mennem - nyögte ki végül.
- Ryan! - szólt rá erélyesen zavartan viselkedő barátjára Espo.
- Jenny hívott. Itt az idő - mondta nagyot nyelve, mire a többiek elmosolyodtak.
- Akkor még ma apa leszel? - hőkölt hátra meglepetésében Espo, Ryan pedig bizonytalanul bólintott.
- Azt mondták, benn lehetek - pislogott nagyokat.
- Mire vársz? Rohanj! - mosolygott rá szeretettel Kate.
Ryan nagyot sóhajtva hálásan elmosolyodott, és végignézett a kis csapaton. Amikor tekintete Castle-vel találkozott, az író felállt, közelebb lépett, mindkét kezével megfogta a nyomozó vállát, és mélyen a szemébe nézett.
- Készülj fel életed legfélelmetesebb, és legboldogabb pillanatára. Segíts mindkettejüknek, hogy megtudjátok, mi az élet legnagyobb csodája - mondta, azzal elengedte Ryan vállát, és mosolyogva intett a fejével, a nyomozó pedig, mint aki felkészült élete legnagyobb kihívására, még egy pillantást vetett barátaira, aztán elszánt, örömteli várakozással rohant a lift felé.
Kate elmerengve nézte a még mindig átszellemült mosollyal álló írót, ahogy követi tekintetével a barátját. Furcsa érzése támadt, amikor Castle, Ryan szemébe nézve elmondta azt a néhány mondatot. Fülében még ott csengtek a férfi szavai, megnyugtató, összetéveszthetetlen hangja. Ami igazán fogva tartotta, az a tekintete, és szavainak hangsúlya volt. Érezte, hogy Castle olyan csodáról beszél, amihez foghatót nem élhet át az ember, és ő már megtapasztalta ezt a csodát.
Kate emlékezett a pillanatra, amikor Alexis elrablásakor megosztotta vele, hogy mit élt át, amikor azt a "kicsi valakit" a kezébe adták, és ránézett. Akkor meghatották a férfi szavai, most viszont úgy érezte, mintha megfosztaná magát valamitől, ami semmihez nem hasonlítható boldogsággal tölti el az embert, valamitől, amit átélhetne, ha másképp döntött volna.
A liftajtó bezárult Ryan mögött. Castle megfordult, de a nő zavartan elkapta a tekintetét, és látszólag az előtte heverő papírok tanulmányozásába mélyedt.
- Szóval, Ryan apa lesz - törte meg a csendet Espo, aki csak most emésztette meg a történteket, és állapította meg már másodszor a kézenfekvő tényt. - Remélem, minden rendben lesz - csendült aggodalom a hangjából, de a következő pillanatban szembesült vele, hogy minden kulimunka egyedül rá maradt. - Néhány napot még várhatott volna az a baba - méltatlankodott.
- Ne nyafogj Javi! Castle majd segít - mondta Beckett anélkül, hogy felnézett volna a papírokból. Várta, hogy az író hevesen tiltakozik majd, hogy ő a kihallgatáson akar lenni, nem pedig banki számlakivonatokat bogarászni, de a férfi nem szólt, csak engedelmesen felállt, és Espo-hoz lépett-
- Gyere haver! Lásd, kivel van dolgod, és nehogy azt mondd, hogy cserbenhagytalak - indult a nyomozó asztala felé.
Kate, anélkül, hogy megmozdult volna, felpillantott. Szeme Espo elgondolkodó tekintetével találkozott.
- Minden rendben? - kérdezte a férfi, és Castle felé intett a fejével, mire Kate megrántotta a vállát, és újra az iratokra érzett. Akkor vett csak levegőt, amikor Espo az író után indult. Annak ellenére, hogy mindig szerette, ha a kihallgatásokon ott van vele a férfi, most örült, hogy nem kell együtt lenniük. Nem akart Ryan leendő apaságáról, a gyerek okozta boldogságukról beszélgetni. Újra felnézett, és néhány pillanatig összevont szemöldökkel figyelte a Ryan asztalánál ülő, iratok tanulmányozásába mélyedő írót. Nem értette, miért viselkedett ilyen szokatlanul. Megpróbálta elnyomni feltörekvő kételyeit, vágyait és bizonytalanságát, fogta a fekete dossziéját, elindult a kihallgató felé, de az ajtó előtt megtorpant. Még egyszer végiggondolta az összegyűjtött tényeket a kórusvezetővel kapcsolatban, aztán belépett a kihallgatóba.
Castle a kezében tartott papír fölött átnézve nézte, ahogy a nő, akit szerelemmel szeret, érzéseivel vívódva, feszülten távolodik. Amikor Ryan elment, és ő meglátta Kate arcát, valami azt súgta, hogy jobb, ha nem hozzák fel újra a gyerek kérdést, még úgy sem, hogy Ryan születendő babájáról beszélnek. Valami megváltozott az utóbbi napokban Kate viselkedésében. Nem tudta, hogy mi az, csak azt, hogy olyan dolog, amivel a nő egyedül akar megbirkózni, és ő ezt tiszteletben tartotta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése