Változatok egy témára 6/107

- Szeretlek - hallotta meg a férfi suttogó, megnyugtató hangját. Szomorkásan elmosolyodott, aztán közelebb bújt a férfihoz, becsukta a szemét, és szinte észrevétlenül álomba merült.

Castle nyitott szemmel feküdt, mozdulni sem mert. Még mindig érezte gyomrában a feszültséget, fejében megállás nélkül száguldottak a gondolatok. Máskor elemében volt, ha elméleteket gyárthatott, de most nem akart valótlan következtetéseket levonni a látottakból. Túlságosan fontosak lehetnek az okok, amik kiváltották Kate-ből a fájdalmas érzéseket, és négy év alatt megtanulta, hogy nem sürgetheti a nőt, hogy ossza meg vele a félelmeit, és akkor tesz a legtöbbet érte, ha egyszerűen átöleli, és érezteti vele, hogy feltétel nélkül szereti. Már annak is örült, hogy Kate nem húzódott el tőle, amikor azonban megérezte, hogy addig bújik közelebb, amíg testük teljesen össze nem ér, és szinte belekucorodik az ölébe, tudta, hogy jól döntött, amikor nem lépett be a dolgozószobába. Ahogy védelmezőn ölelte a törékeny női testet, úgy érezte, nem vágyik másra, csak hogy örökké szerethesse. Eszébe jutott, mit érzett, amikor Kate elment, és ő azt hitte, elveszítette. Nem akarta még egyszer átélni azt az érzést. Becsukta a szemét, és néhány perc alatt végigpergette az elmúlt hetek legfontosabb pillanatait, amelyek tele voltak gyötrelemmel, félelemmel, szenvedéssel, kínnal, ugyanakkor megkönnyebbüléssel, izgalommal, sikerrel, szenvedéllyel, érzékiséggel, szerelemmel és boldogsággal. Akkor olyan bonyolultnak tűnt minden, most viszont olyan egyszerűnek. Csak arra vágyik, hogy Kate-tel élhesse meg a hétköznapok örömeit és kihívásait. Már azt sem értette, miért érezte olyan fontosnak, hogy legyen közös gyerekük. Mintha egy hullámvasútként élte volna meg az egész gyerek kérdést: először természetesnek vette, hogy az életük része lesz, utána elfogadta a nő döntését, hogy nem, aztán úgy érezte, csak elnyomta a gyerek utáni vágyát a nő kedvéért, most pedig teljesen biztos abban, hogy akár lesz gyerekük valaha, akár nem, csak egy dolog igazán fontos a számára, az, hogy Kate az élete része maradjon, és boldoggá tehesse.

Ahogy oldódott a feszültsége, légzése átvette Kate emelkedő-süllyedő mellkasának ütemét, lassuló szívverése a nőéhez igazodott.
A következő pillanatban valahonnan a távolból, elmosódva hallotta a nevét, aztán még egyszer élesebben, és érezte, hogy Kate lágyan megcsókolja. Csak másodpercek múlva értette meg, hogy elaludt, és a nő ébresztgeti.
- Castle, indulnunk kell!
- Hmmm ... csak még egy percet! Még nem is aludtam - nyöszörögte félálomban. 
A következő, amit érzékelt, finom cirógatás volt az arcán, és a kávé jellegzetes illata. Résnyire nyitotta a szemét. Kate hajolt fölé frissen, felöltözve, egy gőzölgő bögrével a kezében.
- Nem muszáj bejönnöd - egyenesedett fel, de a férfi közben már csukott szemmel nyúlt a kávé után. Kate gyengéden megfogta a kezét, és úgy tette bele a poharat, hogy közben ujjait a férfiéra kulcsolta. Megvárta, amíg Castle felül, belekortyol a frissítő italba, és álomittasan kinyitja a szemét.
A kapitányság felé autózva Castle nem értette, hogyan lehet Beckett ennyire kipihent, amikor valószínűleg ő is csak néhány órát aludt. Néha lopva a nő felé pillantott, és az éjszaka történteken gondolkodott, de erőt vett magán, és nem kérdezett rá.
Éppen leparkoltak a mélygarázsban, amikor Ryan kanyarodott melléjük. Beckett ráfeledkezett gyűrött arcú, fáradt tekintetű kollégájára, aki meggyötörtebben nézett ki, mint Castle.
- Voltál otthon egyáltalán? - kérdezte a liftbe lépve a résnyire szűkült szemhéjain át, kábán néző férfit. Eszébe jutott, hogy amikor ők eljöttek a tetthelyről, Espo és Ryan még a lakók vallomását vette fel.
- Igen - dőlt a lift falának a nyomozó, és becsukta a szemét - de Jenny nem érezte jól magát, és nem mertem lehunyni a szemem.
Beckett megértően bólintott, Castle pedig együtt érzőn pislogott nagyokat. Jenny-nek már a várandósság utolsó napjaiban volt, és bár Ryan meg volt győződve, hogy a gyerek csak akkor születhet, amikorra az orvos mondta, Kate tudta, hogy a baba már bármelyik nap megszülethet.
- Hazamehetsz, ha kell - mondta meleg hangon, de a férfi megrázta a fejét.
- Kösz, de még van egy hét a szülésig.
Beckett elmosolyodott, Castle pedig összeráncolta a homlokát.
- Haver, én is halál nyugodt voltam Alexis születésekor, hogy még egy hét van hátra, aztán mire észbe kaptam, apa lettem. A gyerekek öntörvényűek. Egyáltalán nem érdekli őket, hogy melyik napra írták ki a születésüket az orvosok. Ők döntenek, mikor akarják meglátni a napvilágot.
Ryan ijedten pislogott néhányat az íróra, aztán Kate-re nézett, végül az órájára.
- Tíz perc alatt hazaérek, ha nincs csúcsforgalom - morogta maga elé, mintha meg akarná magát nyugtatni, hogy olyan extrém esetben, mint amiről Castle beszél, még időben hazaér Jenny-hez, ha kell.
- Ryan, te most nem mész terepre! Oké? - mondta Beckett komolyságot erőltetve magára. Megvárta, amíg Kevin megérti a parancs jelentőségét és hálásan bólint, aztán elmosolyodott. 
Castle meglepődött, milyen nyüzsgő élet van a kapitányságon. Úgy tűnt, csak Ryan és ő nem tud életet lehelni magába, mert Espo energikusan lépdelt feléjük egy dossziéval a kezében.
- Az FBI megküldte, amit kértél. Tényleg nagyon gyorsak voltak - nyújtotta Beckettnek az iratokat. - Itt van az áldozatunk életrajza, kimutatás a pénzügyeiről, a telefonos híváslistái. Átküldték az összes olyan személy aktáját, akik valaha képbe kerültek gyerekpornográfiával vagy pedofíliával kapcsolatos ügyekben. Van köztük néhány nagy hal, akiknek a neve gyakran felmerült, de az ügy sosem jutott el a vádemelésig.  Elég sokan vannak, de hamarosan itt lesz Shaw ügynök, és segít profilt készíteni.
- Mi a helyzet a motorral, amit a kisfiú látott? - pillantott a nyomozóra Beckett, miközben bekapcsolta  számítógépét.
- Már Ryan asztalára tettem a típus és a rendszámtöredék alapján szóba jöhető tulajdonosok névsorát - intett kicsit kárörvendő mosollyal barátja íróasztala felé. Örült, hogy megszabadult az unalmas munkától, és átpasszolhatta Kevinnek. - Összehasonlíthatja őket a személyleírással.
- Na és mi van az áldozatunk hátára vésett kottával? - szólalt meg Castle, miután elnyomott egy ásítást.
- Gondoltam a művészetekben te jobban otthon vagy - mosolyodott el kajánul Espo. 
- Hm ... a Guitar Hero-n egészen jól "játszom" - merengett el az író - de lehet, hogy a tollforgatás jobban megy. Biztos, hogy a gyilkos üzenni akart ezzel - mutatott magabiztosan a fehér táblán levő képre, ami közelről mutatta Benjamin Jacobs összevagdosott hátát.
- Vagy a gyilkos azt akarta, hogy  azt higgyük, hogy van jelentősége, és tévútra vezessen bennünket - vetette oda foghegyről Beckett, miközben a monitoron megjelenő adatokon pásztázott a szeme. 
- Rendben van - ráncolta össze morcosan a homlokát Castle. - Majd én bebizonyítom, hogy igen is, van jelentősége.
- Nem azt mondtam, hogy nem nézünk utána, csak azt, hogy nem élvez elsőbbséget - dőlt hátra Beckett a székében, és fölényes mosollyal nézett a férfira. 
- Jól van, Beckett nyomozó! - szegte fel sértődötten a fejét az író. - Ha nekem nem hisz, majd hinni fog a bizonyítékoknak! - mondta meggyőződéssel. - Csak előbb innom kell még egy kávét - komorult el az arca, és elindult a pihenő felé, Kate pedig mosolyogva követte a tekintetével.
- Bár az a hatalmas gyémánt az ujján, sok újdonságról árulkodik, úgy látom, alapvetően nem változott semmi - hallott meg egy barátságos hangot Kate. Ahogy megfordult, Jordan Shaw ügynök mosolygott rá cinkosan, miközben kabátját Castle székének támlájára terítette. 
- Azt hiszem, igaza van - viszonozta a mosolyt Kate. - Sem ő, sem én nem változtunk, csak a kapcsolatunk.
- Ez az, amit rosszul lát - hajtotta kissé oldalra a fejét az ügynök, és élénk, kutató szemét sokatmondóan járatta végig Beckett vonásain, aki erre zavarba jött, és elkapta a tekintetét. - Maguk nagyon is sokat változtak, a kapcsolatuk viszont vajmi keveset.
Kate csodálkozva, ugyanakkor elgondolkodva nézett fel a nő magabiztosan mosolygó arcára. 
- Ha még mindig annyira odavan az okostáblákért, akkor ma jó napja lesz - intett fejével a pihenőben kévét főző író felé az ügynök, ezzel elterelte a nyomozó számára láthatóan zavarba ejtő témáról a szót . - A kollégáim hamarosan hozzák, és kezdhetjük is a munkát. 
- Minden kütyüért és minden rejtélyért odavan. Még mindig - pillantott elnéző szeretettel a pihenő felé Kate, ami nem kerülte el Shaw ügynök figyelmét.