Változatok egy témára 7/10

Már sejtette, mi lesz az úti céljuk, és ez semmi jóval nem kecsegtetett, de nem volt ideje végiggondolni, hogy helyes lehet-e a következtetése, mert a háta mögül meghallotta Kate hangját.

Olyan gyorsan pördült meg, mintha villám csapott volna belé. Néhány másodpercig elhűlve nézte a monitoron megjelenő képet, aztán amikor rájött, hogy mit lát, mérhetetlen düh öntötte el. Talán még sosem érzett ilyet. A keserűség és a tehetetlen harag gyűlöletté kovácsolódott benne. Hogyan teheti meg valaki, hogy belép a legszemélyesebb terükbe, hogy kilesi a legintimebb pillanatainak? A hálószobájukat látta. A rejtett kamerás felvétel meglepően jó kép- és hangminőségű volt. Kate a magasra vetett párnákra támaszkodva ült az ágyban, és türelmetlenül nézegetett a fürdőszoba felé, aztán arcán pajkos mosollyal felborzolta a haját, majd egy határozott mozdulattal levetette a pólóját, a takaró alatt lehúzta a feszülős kis nadrágot, és a párnája alá tette. Egy pillanatra ráfeledkezett a nő előbukkanó gyönyörű, kerek melleire, de azonnal tudatosult benne, hogy Tyson előbb tanúja volt a jelenetnek, mint ő. Amikor Kate megszólalt, már pontosan tudta, mikor készült a felvétel.

- Castle! - kiabálta a nő a fürdőszobaajtó felé fordulva, és megvárta, amíg egy távoli "igen" hallatszik a zubogó víz alól, és akkor folytatta. - Zuhanyozz nyugodtan, nem kell sietned! Fáradt vagyok. Jó éjt! - zengte túl hangja a csobogást.

Castle nézte, ahogy Kate arcán megjelenik egy pajkos mosoly, miközben csupasz testére húzza a takarót, és lekapcsolja az ő oldalán világító éjjeli lámpát. A következő tíz-tizenöt másodpercben csak azt látta, hogy Kate időnként felemeli fejét a párnáról, és várakozó arckifejezéssel füleli a fürdőszobából kiszűrődő zajokat. Egyértelmű volt, hogy csak incselkedik az íróval, és gyorsabb zuhanyozásra késztesse, aztán meglepje a takaró alatt.

Castle feszülő testtel, pislogás nélkül nézte a képernyőt, száját annyira összeszorította, hogy elfehéredtek az ajkai. Tudta, mi fog következni, éppen ezért elviselhetetlen volt, hogy azoknak a gyönyörű pillanatoknak egy lelketlen sorozatgyilkos a szemtanúja volt. Sosem gondolta, hogy egyszer ilyen gyűlöletet fog érezni valaki iránt. Tekintetét mágnesként vonzotta a képernyőn pergő film. Nézte, ahogy nyílik a fürdőszoba ajtaja, és egy sebtében a dereka köré csavart törülközőt szorongatva, kócos, vizes hajjal igyekszik halkan az ágyhoz, és az alvást színlelő Kate fölé hajolva, összevont szemöldökkel, reménykedve igyekszik megállapítani, hogy fenn van-e a nő, vagy lekéste az esti szeretkezést. Abban a pillanatban, amikor finoman kisimított egy hullámos hajtincset a nő arcából, egy pillanatra elsötétült a képernyő, majd a plasztikai sebész alkotta, új arcú Tyson képe jelent meg rajta.

- Jó kis este volt - mondta gúnyosan, miközben hideg, érzelemmentes tekintete egyenesen Castle-re szegeződött. - Az élete az én játszóterem lett. Ott voltam, és ott leszek az életében, és még csak nem is fog tudni róla. Ellopta az életem egy részét, hát most visszaveszem kamatostul - húzta alig észrevehető, gúnyos mosolyra a száját. 

Castle nem tudta, hogy élő képet lát, vagy egy régebben készült felvételt, de nem is volt ideje reagálni, mert mire nyitotta a száját, arra a tévé kikapcsolt. Lerogyott az ágyra, és arcát a tenyerébe temetve próbálta kitalálni a férfi következő lépését, de képtelen volt összpontosítani, mert gondolatai újra meg újra visszakanyarodtak ahhoz az estéhez, amit felidézett az előbbi rejtett kamerás felvétel.

Aznap jött meg egy négynapos los angeles-i útról. Szerződést írt alá a második Nikki Heat filmre, és a producer ragaszkodott hozzá, hogy minden részletet megbeszéljen a forgatókönyvíróval és a rendezővel. Először örült a lehetőségnek, mert az első film készítésekor úgy érezte, kimaradt a regénye képi megvalósításából, de Beckett érezhető rosszallással fogadta, hogy két héttel az esküvőjük előtt az ország másik felére utazik, ő viszont visszavágott azzal, hogy a nő meg elvetemült bűnözőket üldöz ugyanekkor, ami nem kevésbé veszélyes, mint néhány ezer kilométert röpködni egy utasszállítón. Hiába szállásolta el a filmstúdió a szokásos luxusszállodában, a hatalmas franciaágy üres fele mindig hiányérzetet keltett benne, és a negyedik napon már alig várta, hogy újra Kate mellett tölthesse az éjszakát. Amikor a zuhany alatt állt, és előre hajolva, a csempézett falnak támaszkodva élvezte, ahogy a meleg víz végigcsorog a tarkóján és a hátán, már azon ábrándozott, milyen jó érzés lesz, amikor bebújik az ágyba Kate mellé, és a nő finoman hozzásimul, és lassan elkezdik simogatni egy mást. A képzelet világából a nő hangja húzta vissza a valóságba. Amikor a vízcsobogáson keresztül tompán hallatszó hangok eljutottak a tudatáig, szinte pánikszerűen zárta el a csapot, aztán kapkodva borzasra törölte a haját, nagyjából felitatta bőréről a vízcseppeket, és a derekára csavart törölközőben sietve lépett a hálószobába. Annak ellenére, hogy négy nap alatt már másodszor viselte meg az időeltolódás, a zuhany felfrissítette, és semmire sem vágyott jobban, mint hogy szerethesse Kate-t. Arra azonban álmában sem gondolt, hogy Beckett fáradt, és elalszik, mire ő előkászálódik a fürdőből, ezért igyekezett, hátha még ébren találja, és felkeltve a vágyait, elfeledtethetve vele a fáradtságot, a földi mennyországba repítheti. Csalódottan állt meg a nyakig beburkolózott, lassan lélegző nő mellett, és reménykedve, alig érintve a bársonyos bőrt, finoman megsimogatta az arcát, és alig hallhatóan suttogott.

- Beckett! Kate! Alszol?

Várakozón pislogott néhányat, de Kate-nek még a szempillája sem mozdult. Letörten, és olyan bánatos arccal kullogott az ágy másik felére, mint egy kamasz, akinek nem jött össze élete első szerelmeskedése. Elővette a pizsamáját, de mielőtt felvette volna, letekerte derekáról a törölközőt, hogy még mindig vízcseppes hátát és lábszárát megtörölje. Miután kellően száraz lett, éppen a pizsamanadrágba akarta dugni a lábát, amikor meghallotta Kate incselkedő hangját.

- Ha fel mered venni, akkor a kanapéra száműzlek!

Castle mozdulata megállt a levegőben, és meglepetten felpillantott, de amikor meglátta Kate pajzán tekintetét, és az arcára kiülő elégedett, kihívó mosolyt, elvigyorodott. Azonnal tudta, hogy Kate csak játszott vele, de most egyáltalán nem bánta. Sokkal jobban vágyott rá, minthogy duzzogva játssza a sértettet.

- Szégyentelen - mondta tettetett szégyenlősséggel. - Micsoda illetlenség ez Ms. Beckett! Az esküvője előtt másfél héttel mit sem sejtő, ártatlan, meztelen férfiakat les ki? - ingatta meg rosszalló grimaszt vágva a fejét, miközben a pizsamanadrágot a padlóra ejtve bebújt a takaró alá.

- Csak hogy tisztázzunk valamit! - húzta fel Kate a szemöldökét, mint amikor a kihallgatóban szembesíteni akarja a gyanúsítottat a tényekkel. - Egy: abban nincs semmi illetlenség, hogy a vőlegényemet nézem, ahogy törölközik. Kettő: az, hogy te ártatlan lennél, van némi kétségem. Három: nem férfiakat néztem, csak egy férfit. Egy igazi férfit - mosolyodott el szerelmesen, és közelebb csúszott hozzá.

Amikor megérezte hozzásimulni Kate meleg, selymes bőrét, minden idegsejtje megborzongott, és a négy napja szunnyadó, elfojtott vágy elárasztotta a testét.

- Miért játszol velem? - suttogta, miközben átkarolta a nőt, és olyan szorosan ölelte magához, hogy minden sejtjével élvezhesse az érintést, aztán puhán érintve a duzzadt, piros ajkakat, lágyan megcsókolta.

- Szeretlek kínozni - mosolygott a csókba Kate.

Castle érezte, ahogy a hosszú, izmos combok a csípőjére fonódnak, Kate izzó nőiessége vágytól duzzadó férfiasságához simul, aztán mire feleszmélt az édes érzésből, a nő egy mozdulattal a hátára fektette, és fölé helyezkedett. Látta az egyetlen, napsárgán világító lámpa gyenge fényében a barnán ragyogó szemekben az érzéki vágyat, érezte, ahogy a finom, kecses ujjak végigcirógatják a mellkasát, miközben ő nem tud betelni a kerek csípő, a karcsú derék, a telt, kerek mellek látványával és érintésével. Amikor Kate ujjai az övére fonódtak, érezte, ahogy a nő csípője enyhén megemelkedik, majd visszaereszkedve az ágyékára, lassan magába fogadja.

Szinte elmerült az emlék szőtte érzésben. Újra átélte a mámort. Képzelete oly messze vitte a keserű valóságtól, hogy amikor utat tört elméjébe az oly rettegett hang, összerezzent.

- Mit szeretne még látni?