2015. szeptember 17., csütörtök

Változatok egy témára 8/63

Ebben a pillanatban megcsörrent a telefonja, és a kivilágosodó képernyőn megjelent Espo neve.
Kate sejtette, hogy Javi nem zavarná, hacsak nincs valami jelentős híre az üggyel kapcsolatban, viszont nem akarta, hogy Castle új információk birtokában újra a nyomozásra áldozza a nászútra szánt időt, ezért a fülére szorította a készüléket, és messzebb húzódott, hogy az író ne hallhassa a nyomozó hangját. Ahogy hallgatta az izgatottan csengő, jól ismert baritont, akaratán kívül elnyílt a szája, és meglepetésében kiült a csodálkozás az arcára. Miközben agya minden információt próbált elraktározni, későn vette észre, hogy Castle közelebb hajolt, és állát a nő vállán megtámasztva, fülét a telefonhoz tartotta, hogy elcsípjen néhány mondatot. Amikor észbe kapott, szokásához híven megfogta a férfi fülét, és elhúzta a telefontól. Castle egy pillanatig bosszúsan kapott fájó cimpájához, aztán önelégülten elvigyorodott, mert két szót sikerült kihallania Espo beszámolójából. 
Kate letette a telefont, aztán beletörődve a helyzetbe, hogy még mindig nem szabadul meg a nyomozástól, Castle-re nézett. Először komoly tekintettel méregette a férfit, aztán alig észrevehetően elmosolyodott.
- Orosz maffia - mondta ki a bűvös szavakat színlelt bosszúsággal, miközben várta, hogyan reagál a férfi arra, hogy megerősíti a fél füllel hallott szavakat. Biztos volt benne, hogy Castle boldog büszkeséggel éli meg, hogy végre egyszer bejött a maffia elmélete, és elégtételt jelent neki a sok csipkelődésért, amit tőle és a fiúktól kapott az elmúlt években. Nem csalódott. A férfi győzelemittasan a levegőbe csapott az öklével, és hangtalanul ismételgetett egy szót.
- Tudtam, tudtam, tudtam - olvasta le a szájáról Kate, aztán amikor Castle "Ugye megmondtam!" tekintettel ránézett, a szája sarkában bujkáló mosolyt elnyomva sóhajtott.
- Rendben. Elismerem, hogy igazad volt, bár nem gondoltam, hogy egyszer eljön ez a pillanat. Zappa-t sarokba szorították a fiúk, így végül elmondta, hogy Antont zsarolta az orosz maffia, de mivel a fiú meghalt, nem kapták meg a pénzüket. Megtudták, hogy Anton egymillió dollárja a bűvésznél van, ezért megfenyegették, hogy ha nem adja át nekik a pénzt, akkor megölik - mesélte el az Espo-tól hallottakat. Tudta, hogy Castle fejében száguldoznak a gondolatok, hogy az új információkat beépítse az általa elképzelt történetbe. Mosolyogva nézte, hogy állandóan kinyitja a száját, hogy megossza vele az elméletét, aztán bosszúsan be is csukja, végül megelégelte a dolgot, felpattant, és Kate felé nyújtotta a kezét.
- Ugye nem akarod előszedni a beszélő fordítógépedet? - kérdezte rosszallva Kate, de engedelmesen a férfi tenyerébe csúsztatta a kezét, és hagyta, hogy felsegítse. Még a kockás takarót sem tudta felvenni a homokból, mert Castle nagyokat lépkedve húzta maga után a villa teraszán álló fehér tábla felé.
Kate karba font kézzel, türelmesen figyelte, ahogy Castle átrendezi a képeket, aztán kapkodva írni kezd a kerámiatáblára. Amikor meglátta a szépen formált betűket és írásjeleket, no meg az esdeklő tekintetű, felé forduló férfit, elmosolyodott.
- Kérlek, kérlek, kérlek! Mondd el, mit derítettek ki a fiúk! :) :) :) :) :) - állt a táblán.
Kate pár másodpercig úgy tett, mintha vacillálna, elmondja-e az új híreket. Szerette egy kicsit kínozni a férfit, mert jól szórakozott, hogy az mi minden eszközt bevet csak azért, hogy a kíváncsiságát kielégítse. Az imára kulcsolt kezektől a könyörgő tekinteten át egészen a megvesztegetésig eljutottak, mert Castle néhány másodperc múlva a mosolygó arcocskák mellé írta: - Bármit megteszek, amit akarsz! Kéééééérleeeeek!!!
- Hm ... Bármit? - billentette kacéran oldalra a fejét, mire Castle vadul bólogatni kezdett, és hogy a mozdulatnak nyomatékot adjon, Kate-hez lépett, átölelte, szorosan magához húzta, és finoman megcsókolta.
- Na jó, meggyőztél - suttogta a csókba Kate, de amikor eltávolodva a férfitól meglátta arcán az önelégült mosolyt, sóhajtva égnek emelte a szemét. - Nem bírnád ki, hogy ne tudd, ugye? - kérdezte, mire Castle megrázta a fejét. - Azért ne hidd, hogy ennyivel megelégszem - mosolyodott el, és pajkos tekintettel a férfira kacsintott, miközben jelentőségteljesen a fenekére paskolt. - Tulajdonképpen megoldódott az ügy, bár nem Roberto Zappa a gyilkos - vetítette előre a lényeget, és élvezte, ahogy a férfi arcán az első döbbenetet felváltotta a gyermeki kíváncsiság. - Anton valóban Oroszországba akart szökni, csakhogy nem Marion Hartnett-tel, hanem a késdobáló Grigorij húgával, Lena Petrovval. 
Castle szemöldöke megemelkedett a meglepő fordulat hallatán, de intett, hogy Kate folytassa.
- Anton azt hitte, hogy Marion halálosan szerelmes bele, és mindent meg fog tenni, hogy minél több pénzt szerezzenek a szökéshez. Ott volt a pókeren nyert pénz, és szép summát szerzett a megzsarolt Lionel King ügyvédtől is. Az ő felesége egyébként bombabiztos alibivel rendelkezik, tehát kizárhatjuk a gyanúsítottak közül - intett Kate a tábla felé, mire Castle letörölte az Evelyn King nevet, aztán kíváncsian fordult vissza a nő felé, aki folytatta. - Megbeszélték, hogy Anton megmérgezi az egyik tigrist, amit Gary Hartnett egy vagyonra biztosított, aztán a lány kijátssza az apját, és a biztosítási pénzt a saját számlájára utalja. A terv ugyan nem jött össze, de mivel Antonnak távoznia kellett a cirkusztól, ez felgyorsította az eseményeket. Szóval, Antonnak csak arra kellett Marion, hogy előteremtse a pénzt az oroszországi egzisztenciája megteremtéséhez. Elhitette vele, hogy szereti, holott Lena volt az, akibe szerelmes lett, és akivel új életet akart kezdeni. Úgy gondolta, két legyet üthet egy csapásra: megszerzi Marion és Gary Hartnett pénzét, és megszökteti Lena-t a zsarnok bátyja kezei közül. Közben Anton tárgyalásokat kezdett egy orosz tévétársasággal, aminek a tulajdonosa egy bizonyos Vaszilij Malikov. Azt tartják róla, hogy a vagyonát az alvilági kapcsolatainak köszönheti, és bár meggyanúsították már a fegyverkereskedelemtől kezdve a gyilkosságra való felbujtásig, soha semmit nem sikerült rábizonyítani. Szóval, itt jött a képbe az orosz maffia.
Eddig jutott, amikor Castle felemelte az ujját, hogy álljon meg, és önelégülten elvigyorodott.
- Tudom, Castle, hogy ez sokat jelent neked, de ez csak bonyolultabbá tette az ügyet - hívta fel a nem elhanyagolható tényre a férfi figyelmét Kate. - Ha Malikov egy bérgyilkossal ölette meg Antont, sosem tudjuk rábizonyítani.
Castle arcáról lehervadt a mosoly, és bosszúsan összevonta a szemöldökét. 
- Zappa nem tudta, hol siklott félre az üzlet, és miért követelte Malikov Anton pénzét, de a fiú, a halála előtt néhány nappal, rettegve hívta fel, hogy segítsen neki. Arra kérte a bűvészt, hogy úgy utazzon New York-ba, hogy senki ne tudjon róla. Zappa ezért változtatta meg a nevét, és szerzett hamis papírokat. Amikor találkozott Antonnal, a fiú kétségbeesett volt, félt, és meggyőződése volt, hogy követik. Azt mondta, azonnal le kell lépnie, és meg kell húznia magát, amíg elcsendesednek a dolgok. Ugyanakkor sejtette, hogy Marion is gyanút fogott, hogy csak ki akarja használni, ezért mielőbb kivette a pénzt a lány számlájáról, és az egyetlen emberre bízta, akiben feltétel nélkül megbízott: Zappa-ra. Megbeszélték, hogy a bűvész elrejti a pénzt, hogy a banki utalások alapján ne tudjanak Anton nyomára bukkanni, és hogy megnyugtatja Lena-t, és megérteti a lánnyal, hogy nem veheti fel vele a kapcsolatot egy ideig, de ha elmúlik a veszély, jelentkezni fog, és új életet kezdhetnek.
- Hova akart szökni? - írta fel a kérdést Castle a táblára.
- Anton semmit nem árult el a terveiről. Azt mondta, minél kevesebbet tud Zappa, annál nagyobb biztonságban van. Néhány nap múlva viszont megtalálták Anton holttestét.
- A bűvész azt hitte, Malikov ölette meg egy bérgyilkossal - formálta úgy a szavakat hangtalanul Castle, hogy Kate le tudta olvasni a szájáról. - Zappa félt.
- Igen - bólintott a nő. - Nála volt Anton pénze, ezért rettegett, hogy ha ez az oroszok tudomására jut, akkor célponttá válik. 
- Ezért akart megszökni az előadás végén? - írta sietve a kérdést a táblára az író, miközben lerítt róla, mennyire meglepi a teljesen új történet.
Beckett megrázta a fejét.
- Nem. Tegnap kapott egy telefonhívást. Egy orosz akcentussal beszélő férfi megfenyegette, hogy golyót kap a fejébe, ha éjfélkor nem hagyja Anton pénzét a kikötőben, az egyik raktár mellett levő kukában. Zappa a pénzt egy álnéven bérelt lakás széfjében tartotta, és éppen oda tartott, amikor elfogtuk.
Castle töprengve hallgatta Kate beszámolóját, aztán néhány másodperc múlva a táblához lépett.
- Szerinted Vlagyimir Malikov ölette meg Antont egy bérgyilkossal? - írta, aztán összevont szemekkel, hitetlenkedve pillantott fel a nőre, aki látva a férfi tekintetét, nagyot sóhajtott.
- Mi az? Már nem is örülsz, hogy a maffiás elméleted beigazolódott?
Castle elhúzta a száját, aztán a táblához lépett.
- A maffia golyót eresztett volna Antonba, nem pedig nyugtató injekcióval ölte volna meg, ráadásul egy halott adós nem jó adós - írta, aztán Kate felé fordult, és hangtalanul hozzátette: - Nincs indíték.
Beckett összevonta a szemöldökét, és éppen meg akart szólalni, amikor ijedt arccal, kezét tördelve megjelent Manuela.
- Ne haragudjanak, hogy zavarok, de nagy baj van! - kapkodta riadt tekintetét a két ember között.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése