Változatok egy témára 8/41

Másra nem tudott gondolni, mert a szeretkezésük hosszából és szenvedélyességéből ítélve, nem a fizikai teljesítőképessége aggaszthatta Castle-t, így Kate elbizonytalanodva várta a választ.

- Valami megváltozott - kezdte bizonytalanul a férfi, miközben feljebb tornászta magát az ágyban. - Tudod, régen minél őrültebb és vadabb volt a szex, minél különlegesebb és extrémebb játékot találtam ki, annál szenvedélyesebben éltem meg - mondta bátortalanul Kate-re nézve. Nem akarta, hogy a nő félreértse a szavait, és már meg is bánta, hogy az egészbe belekezdett, mert a gyanakvóan összehúzott szemöldökök semmi jóval nem kecsegtették.

- Úgy érted, hogy az én időm előtt? - döbbent meg Kate, amikor rájött, hogy Castle az exfeleségeivel, vagy a futó kalandot jelentő nőcskéivel megélt szexuális élményeit hasonlítja össze az ővele megéltekkel.

- Igen - nyögte zavartan, mert Kate arckifejezését látva volt egy olyan sejtése, hogy ebből a helyzetből már nem tud kijönni jól.

Kate-ben kavarogtak az ellentétes érzelmek. A férfi szavai félelemmel és keserű csalódottsággal töltötték volna el, ha nem lett volna egészen biztos abban, hogy Castle az együttléteik minden pillanatát csodának élte meg. Akkor viszont most miről beszél? Ennyire nem érthette félre a reakcióit! De akkor mi ez az egész? 

- Azt akarod mondani, hogy régen ... velük ... jobban élvezted a szeretkezést, mint velem? - tette fel nyíltan a kérdést, miközben igyekezett nyugodtnak tettetni magát, holott érezte, hogy a félelem okozta adrenalintól megfeszülnek az izmai, szíve heves dobogásba kezd, idegsejtjei ugrásra készen várják, hogy reagálhassanak a válaszra.

Castle komoly arccal megrázta a fejét, és egy pillanatnyi gondolkodás után lassan, megfontoltan kezdett a válaszba.

- Tudod ... az, amit veled átélek, az maga a csoda. Olyan varázslat, amit soha, senkivel nem éltem még át - mosolyodott el őszintén, miközben ujjait gyengéden a nő kezére kulcsolta.

- Nem értelek. Most játszadozol velem? - húzta el a kezét Kate bosszúsan, mert az egymásnak ellentmondó mondatokból csak arra tudott következtetni, hogy a férfi gonosz tréfát űz vele, de amikor ránézett, elbizonytalanodott. Az előbbi mosolynak nyoma sem volt Castle arcán, szeme őszintén, ugyanakkor kétségbeesetten csillogott.

- Ne-nem! Dehogy! - kapott a nő keze után. - Csak ... olyan nehéz erről beszélni. Biztosan ostobaságnak tartod - mondta szemlesütve.

Kate most már igazán kíváncsivá vált. Hirtelen megérezte, hogy eddig félresiklott a beszélgetésük és valószínűleg félreértett valamit. Az elmerengő arcra nézett. Már biztos volt abban, hogy Castle valami fontosat, ugyanakkor a számára valószínűleg kínos dolgot akar megosztani vele. Közelebb ült, két tenyerébe fogta a férfi arcát, és kissé megemelte, hogy a tekintetük találkozzon.

- Sok mindent szeretek benned, - mondta halk, magabiztos hangon - például azt is, hogy őszinte vagy.

Castle pislogás nélkül merült el a gyönyörű szemek tekintetében. Nem tudta, Kate hogyan csinálja, hogy az ilyen pillanatokban olyan nyugalmat áraszt, amitől biztos lesz abban, hogy a nő megérti.

- Az éjszaka nem tudtam aludni, és ahogy felidéztem a szeretkezésünk pillanatait, furcsa gondolat ütött szöget a fejemben - kezdte bátortalanul. - Nem akarom, hogy félreértsd - húzta kényszeredett mosolyra a száját, és várakozón elhallgatott.

- A szavak embere vagy Castle. Nem fogom félreérteni - mosolyodott el szeretettel Kate, mire Castle egyetértően bólintott, vett egy nagy levegőt, és belekezdett.

- Mindig élveztem a játékot a szeretkezésekben, legyen az szerepjáték, bilincs, tejszínhab vagy jégkocka. Régen jobban vártam ezt a játékot, izgalmasabbnak éreztem, mint magát az aktust, amire csak úgy gondoltam, mint a játék keltette fizikai vágyak lezárására. Ma éjjel tudatosult bennem, hogy veled izgalmas és vágykeltő a játék, de sokkal többet jelent az, amikor megcsókolhatlak, simogathatlak, amikor megcsókolsz és simogatsz, és mindennél többet jelent, amikor ... amikor eggyé válik a testünk.

Kate figyelt Castle minden szavára és minden rezdülésére. A kék szemek nyíltan szegeződtek rá, de mintha zavarban lett volna a férfi, tekintete bizonytalanságot tükrözött. Hallotta, hogy az utolsó szavaknál megremeg a hangja, aztán látta, hogy nyel egyet, mintha új erőt gyűjtene a lényeg kimondásához.

- Amikor a karjaimban tartalak, te magadba fogadsz, én pedig elmerülök benned, akkor nemcsak a testem, de a lelkem is átéli a gyönyört.

Castle elhallgatott, és várakozón nézett a nőre, mintha visszajelzést várna, hogy érti-e a gondolatait.

- Szóval ... akkor ... - kezdte lassan Kate - élvezed a kis játékainkat, és a tested és a lelked is átéli velem a földi mennyországot - foglalta össze, mire Castle egyetértően bólintott. - Hm ... akkor mi nem hagy nyugodni? - kérdezte, miközben szeretettel mosolygott a férfira, bár már sejtette, mi aggasztja.

- Ha így mondod, akkor hülyeségnek hangzik - húzta el durcásan a száját Castle, aztán sóhajtott egyet. - A játék már csak izgalmas vágykeltő. Az igazi boldogságot az adja, ami utána jön, és ettől olyan érzésem van, mintha a vad szex és a fantáziadús játékok a fiatalság jellemzői lennének, ez az izgalmas, mégis megnyugtató boldogság pedig ...

- Azt hiszed, a korral jár, hogy mi okozza a nagyobb örömöt a szeretkezésben? - húzta fel Kate csodálkozva a szemöldökét, és elmosolyodott, amikor a férfi szomorkásan bólintott. - Nem gondolod, hogy másról van szó?

- De hát miről? Gyakrabban találsz ki te valami izgató játékot, mint én. Sosem fordult még elő velem ilyen! Mintha öregednék. Én ... én minden pillanatát élvezem a játéknak, és őrülten felizgat, de ... de ... sokkal mélyebben megérint az, ami a játékot követi.

- Akkor nézzük a tényállást! - húzta ki magát Kate és magára öltötte a hivatalos nyomozó szerepet, mire Castle, attól félve, hogy a nő hibás következtetést von le, és félreérti a szavait, ijedten pislogott néhányat. - Régen a nőcskéiddel a játékot élvezted jobban, most pedig a magát a szerelmeskedést, és ebből arra következtetsz, hogy öregszel. Nem gondolod, hogy rossz nézőpontot választottál? - kérdezte Kate, és huncut mosoly jelent meg a szája sarkában, amikor a férfi összeráncolt szemöldöke jelezte, hogy bármennyire is töri a fejét, nem tudja, milyen más nézőpontról beszél a nő. - Talán nem a korod miatt változtak meg az arányok, hogy melyik okoz több örömöt, hanem amiatt, hogy kivel éled át!

Castle komolyan bólintott, de Kate nem látta rajta a megkönnyebbülést.

- Tudom, hogy ami régen volt, más nőkkel, az csak szex volt, amit veled átélek, az pedig a semmivel össze nem hasonlítható igazi szerelem. 

Kate hallotta az őszinteséget és a meggyőződést a férfi hangsúlyaiban, de már végképp nem értette.

- És neked ez nem elég? - tette fel lélegzetvisszafojtva a kérdést.

- A legboldogabb férfivá tettél a világon. Az a kérdés, hogy neked elég-e ez?

Kate nézte a külvilág felé mindig oly magabiztos férfit, aki most kételyek között várta a válaszát. Végigsimított a kissé borostás arcon, és egyenesen a kék szemekbe nézett.

- Azt hiszed, nekem fontosabb az idomár-jelmez és az ostor, mint a csókod vagy a simogatásod? Izgalmas, izgató, jó kis ráhangolódás a játék, de nem az tesz igazán boldoggá. Azt mondtad, nemcsak a tested, de a lelked is átéli a gyönyört velem. Tudod, ha így változtak meg az érzéseid, akkor ezért még jobban szeretlek - mondta halkan, de jelentőségteljesen. - És hidd el, ennek semmi köze az öregedéshez! - mosolyodott el nagyot sóhajtva. 

- De ... de ... nem akarom, hogy megund velem a szeretkezést.

- Hidd el, nem fogom megunni veled a szeretkezést! - Kate átölelte a férfi nyakát, magához húzta, és először gyengéden érintette szájával a keskeny ajkakat, aztán nyelve szenvedélyesen utat tört magának, hogy megéreztesse a férfival a csók édes ízét. Amikor néhány másodperc múlva érezte, hogy Castle viszonozza a csókot, keze a derekára fonódik, és olyan közel húzza magához, hogy mellei a mellkasához érjenek, elmosolyodott.

- És ha kipróbálnánk, hogy mit lehet kezdeni egy kis csokiöntetes eperrel? - suttogta ziháló lélegzetvételek között Castle Kate fülébe incselkedve, aztán amikor érezte, hogy a nő boldogan elmosolyodik, gyengéden maga mellé húzza az ágyra, és térdével finoman  betolakodott a combjai közé. 

- Ümm ... szeretem a csokis epret - csillant pajzán fény a nő szemében, miközben közelebb csúszott a férfihoz, hogy csípője Castle vágytól duzzadó ágyékához érjen. - Látod, most sem unatkozom melletted!

Hallotta, hogy az író nyög egyet az érintésre, de a következő pillanatban már szárnyra kelt a fantáziája.

- És ha az én kezemben lenne az ostor? - nézett fel huncutul mosolyogva, de Kate-től egy szúrós tekintetet kapott az ötletért cserébe.

- Castle! Maradjunk a csokiöntetnél és az epernél! - vonta össze tettetett rosszallással a szemöldökét.

- Értem. Csokiöntet és eper - vigyorodott el a férfi elégedetten. Éppen óvatosan a nő fölé helyezkedett, amikor Kate telefonja olyan erőteljes rezgésbe kezdett az éjjeliszekrényen, mintha egy életéért küzdő, utolsó perceit élő, óriás rovar lenne.