- Mégsem nyitott könyv - morogta maga elé bosszúsan, miközben bebújt a takaró alá.
Castle mereven nézte az ölébe fektetett lapon virító jókora betűket, aztán csalódottan sóhajtott egyet.
- Megőrjít, hogy nem jövök rá, miért olyan ismerős ez a név - dohogott. - Bert Apparozo - ízlelgette a hangsort.
- Engem is van, ami megőrjít - ejtette ki éllel a szavakat Kate, miközben hátat fordítva a férfinak, feljebb húzta a takarót.
- Mi? - kérdezte gyanútlanul Castle, de még mindig a papírt bámulta.
- Mondjuk az, ha egy név úgy összekever valakit, hogy a terveim semmivé foszlanak.
Kate kissé a férfi felé fordította a fejét, hogy az végre érzékelje a csalódottság szülte bosszúságát, de ahelyett, hogy Castle megérezve a burkolatlan célzást ránézett, hirtelen megmerevedett, tekintete a távolba révedt, amiből Kate tudta, hogy gondolatai villámként cikáznak, és valami szeget ütött a fejében.
- Egy név összekever valakit - ismételte meg töprengve a nő szavait. - Egy nevet összekever valaki - motyogta maga elé.
Kate most már érdeklődve figyelte, mikor böki ki az író, hogy milyen felfedezést tett, ezért várakozón felé fordult.
- Hát persze! - kiáltott fel ragyogó szemekkel, szélesen elmosolyodva a férfi, és először a papírra írt névre, majd a győzelem büszkeségével Kate-re nézett. - Összekeverte a neve betűit! Bert Apparozo, azaz Roberto Zappa! A bűvész bérelte az autót, és vette fel a pénzzel együtt Antont a bank előtt - csillogott izgatottan a szeme.
Kate nem tudta megállni, hogy el ne mosolyodjon, és a könyökére támaszkodva nézte a férfit. Szerette, amikor egy rejtély megoldása felett érzett győzelem előhozta belőle az önfeledten boldog gyermeki vonásokat, és olyan szélesen mosolygott, hogy szeme résnyire szűkült és megjelentek a sarkában a nevető ráncok, tekintete pedig elismerésre áhítozva fonódott össze az övével. Már nem is értette, miért is várta, hogy a férfi az ágyban unatkozva fog ücsörögni, amikor tudhatta volna, hogy képtelen bármi másra figyelni, ha valami megoldásra váró rejtély a fejébe fészkeli magát? Ráadásul el kellett ismernie, hogy ez a felfedezés jelentős mérföldkő lehet az ügy megoldásában, így elismerően húzta fel a szemöldökét, de a következő pillanatban egy kellemetlen gondolat fészkelte be magát a fejébe.
- Hm ... gondolom, akkor most egy új elméletet fogsz gyártani - mondta lemondóan.
Castle azonban nem reagált a szavaira, és az előbbi kitörő öröm okozta széles mosoly boldog rácsodálkozássá szelídült az arcán. Ajka elnyílt, csillogó tekintete kíváncsivá vált, és nem mozdult Kate válláról.
- Te valami vadító pirosban vagy? - kérdezte pajkosan mosolyogva, aztán beharapta az alsó ajkát, és finoman megcirógatta Kate vállát úgy, hogy közben lecsúsztatta a hálóing vékony pántját a nő karjára. Az éjjeli lámpa fényében szinte lángolt a csipkés vörös anyag a hófehér párnán, és Castle még bronz-barnábbnak látta a nő bársonyos bőrét. Kate szerette a kényelmes hálóruhákat, az egyszerű pamut pólót egy kis testhez simuló sorttal, vagy hosszú pamut pizsamanadrággal, ahogy ő is a kényelem híve volt. Azt is tudta azonban, hogy ha el akarta varázsolni a nő, akkor felvett valami nagyon szexis, csipkés selyem hálóinget, de mivel azok mindig feketék vagy fehérek voltak, most meglepődött.
- Hát, hogy vadító lenne, abban egyre jobban kételkedem - húzta el a száját az iménti kellemetlen csalódást felidézve Kate, de hagyta, hogy Castle lassan lejjebb húzza róla a takarót. Ahogy a férfi tekintete végigsiklott a nőies formáit kiemelő gyöngyházfényű anyagon, az éjszakáról szőtt tovatűnt reményei újra feléledni látszottak. Még néhány másodpercig félve várt, nem térnek-e vissza a bűvészhez és az ügyhöz a férfi gondolatai, de az olyan átszellemült mosollyal, és olyan vágytól ragyogó tekintettel bámulta a finom, áttetsző csipkével díszített selymet a mellén, hogy elégedetten elmosolyodott.
- Sajnálom, hogy nem láttalak, amikor kijöttél a fürdőszobából - suttogta az író bűnbánóan, miközben ujjai finoman simítottak végig a lágy, vörös anyagon a nő hasán, aztán játékosan elindultak felfelé, hogy gyengéden megérintsék a nőiség kerek, duzzadó halmait. Amikor Castle meglátta leheletnyi selymen átsejlő, vágytól megkeményedő mellbimbókat, nyelt egyet, és közelebb csúszott a gyönyörű, minden porcikájában tökéletes, vágyakat felkorbácsoló női testhez. Amikor Kate átkarolta a nyakát és gyengéden, mégis határozottan magához húzta, már nem érdekelte, hogy milyen színű hálóink van rajta. Amikor ajka a nőéhez ért, behunyta a szemét. Úgy érezte, soha nem fog tudni betelni Kate édes csókjával. Lassan, minden apró érintést élvezve csókolóztak. Élvezték, ahogy ajkuk puhán összeér, ahogy nyelvük ismerős táncot jár, foguk fájdalmat nem okozva, érzékien harapja meg a másik ajkát. Castle finoman siklott végig Kate hátán, majd a fenekén és a combján, aztán vissza, végül gyengéden beletúrtak a hullámos hajzuhatagba, míg Kate ujjai Castle tarkóján borzolták fel a hajszálakat, aztán játszani kezdtek a férfi fülének legérzékenyebb részével.
- Tényleg sajnálom - suttogta két csók között a férfi, mivel hirtelen rádöbbent, hogy Kate valószínűleg izgatottan készült az éjszakára, ő pedig még csak rá sem nézett. Volt idő, amikor követett el hasonló hibát, és nem akarta, hogy Kate úgy érezze, nem tanult belőle. - De azt hiszem, már betöltötte a szerepét ez a vadító ruhadarab - mosolygott huncutan a nőre, miközben keze végigsimítva a hosszú, izmos combokon, becsúszott a hálóing alá.
- Úgy gondolja, Mr. Castle? - húzta fel kacéran mosolyogva a szemöldökét Kate, és elégedetten nyugtázta, hogy amikor ujjai befurakodtak a férfi pizsamanadrágja alá és rápaskolt a fenekére, megfeszültek az izmai és nyögött egyet.
- Határozottan úgy gondolom, Mrs. Castle - mosolygott vissza pajkosan az író, aztán a hátára fordult úgy, hogy magához ölelve Kate-t az fölötte helyezkedjen el. Egy pillanatig gyönyörködött a nőben, ahogy hátravetette a fejét, és előrehulló haját egy kecses mozdulattal hátrasimította. A mozdulattól megfeszültek a medencéjét ölelő combok, a kidomborodó kerek mellekre sejtelmesen simult rá a hálóing lágy anyaga, a ringó csípő puhán nyomódott lüktető férfiasságának. Hirtelen úgy érezte, már nem elég a lassú, gyengéd csók, a finom, puha érintés. Érezni akarta minden sejtjével a csodát, amit Kate adhat neki, és azt akarta, hogy a nő is ugyanúgy érezze a beteljesült vágyak mámorát, mint ő. Megfogta a hálóing két szélét, és kapkodva felfelé kezdte húzni.
Kate megérezte, hogy a férfit magával ragadta a szenvedély, ezért engedelmesen emelte fel a kezét, hogy megszabaduljon a vékony anyagtól, ami elválasztja őket, aztán boldogan érezte meg a semmivel össze nem hasonlítható borzongást, amikor előrehajolva meztelen teste a férfiéhoz simult. Mintha egy pillanat alatt átragadt volna rá a férfi szenvedélye. Izzott a teste, izzó nőiessége nem kívánt mást, mint csókok és simogatások között eggyé válni azzal a férfival, aki megtanította feltételek és félelmek nélkül szeretni.
- Most már csak rajtam van túl sok ruha - zihálta Castle huncutul mosolygó, csillogó szemekkel, miközben megpróbált minél gyorsabban megszabadulni a pizsamanadrágtól.
- És még mindig túl sokat beszélsz - mosolygott rá elnézően Kate, és hogy megakadályozza az ellenkezést, szenvedélyesen megcsókolta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése