Slamasztikában 4/15

Visszafojtott lélegzettel nézett Kate-re, és összeszorult a gyomorral várta, mit válaszol.

Beckett meglepődött az invitáláson. Egy nyomozás elején tartott, és minden perc számított, de ezt Thomas Gardner nem tudhatta, mivel Dave Mitshell mindent megtett, hogy a vendégek még csak meg se sejtsék, hogy gyilkosság történt a kastélyban, így ezt az érvet nem hozhatta fel mentségül. Noha a férfi rendkívül jóképű volt, és az elegáns, karcsúsított ing alatt kidomborodó izmok arról tanúskodtak, hogy nem megvetendő férfitestet láthatna egy szál fürdőnadrágban, viszolygott a rámenősségétől, és attól, hogy hozzáérjen. No és van valaki, aki az első találkozásuk óta olyan hatással van rá, mint soha egyetlen férfi sem. Tudta, hogy Castle már olyan hosszú ideje vár rá, amit egyetlen férfi sem tenne meg érte, és érezte, ha nem nyílik meg a férfi előtt hamarosan, akkor elveszítheti. Talán már nem is akar rá várni? Ezért nem utasítja el egyértelműen Sheryl Holms közeledését? - villant át az agyán, és újra érezte a furcsa, szorító érzést, amit az író és a színésznő közt lejátszódó jelenet váltott ki belőle. Hirtelen feltámadt önérzete dacossá tette. Csak nem fog meghunyászkodni, miközben Castle egyfolytában úgy mosolyog Sheryl-re, mint egy kamasz a gimis szívszerelmére?

- Nagyszerűen hangzik - mosolygott Thomas-ra, de a szeme sarkából Castle reakcióját figyelte. Az író teste megfeszült, arcvonásai keménnyé váltak, tekintetéből mérhetetlen csalódás és keserűség áradt. Kate elbizonytalanodott. Lehet, hogy olyan lavinát indítana el a döntésével, amit később megbán? - Van néhány elintézni valóm, úgyhogy most nem tudok menni - mondta végül.

- Akkor este? Azt mondják, Dave különleges éjszakai világítást terveztetett a medencéhez. Érdemes lenne megnéznünk - próbálkozott tovább kitartóan Thomas Gardner, és mivel látta Beckett bizonytalanságát, hozzátette: - És jakuzzi is van. Gondolja meg! Pezsgőfürdő, és egy pohár édes pezsgő!

Kate számára igencsak vonzó volt az utolsó ajánlat, bár nem Gardner-rel képzelte el a jelenetet, de nem volt ideje meggondolni, mit válaszoljon a férfinak, mert váratlanul egy vékony kis hangot hallott meg.

- Ugye megnézi az ugrásomat? - szólalt meg Tommy, és büszkén kihúzta magát, mire az apja elnevette magát, és kapva a gyerek szavain, újabb próbálkozásba kezdett.

- Egy ilyen invitálást nem lehet visszautasítani.

- Sajnálom, Tommy - fordult Kate szelíd mosollyal a kisfiú felé. - Most nem tudok menni, este pedig neked már ágyban a helyed. Talán majd holnap.

- Oké. Addig szerzek még más nézőket is - csacsogta magabiztosan a fiú fülig érő vigyorral, mint aki már maga előtt látja, hogy egy egész tömeg figyeli lélegzetvisszafojtva a produkcióját, miközben apja arcára ráfagyott a mosoly. - Akkor megyünk, apa?

Thomas Gardner még nyitotta a száját, hogy mondjon valamit, mivel azonban Tommy már húzta a kezét, csak sajnálkozva Kate-re mosolygott, aztán követte a fiát.

Kate belekortyolt a lattéba, és türelmesen várta, hogy Castle megszólaljon. Tudta, hogy a férfi nem tud szó nélkül elmenni Thomas Gardner flörtölése mellett. Hosszú másodpercekig csend telepedett rájuk, és már azt hitte tévedett, amikor az író megszólalt. Kate meglepődött, mert a hangja visszafojtott keserűséggel volt tele, pedig ő csak gyerekes duzzogásra számított.

- Nem hittem, hogy ilyen könnyen bedőlsz valakinek csak azért, mert igézően a szemedbe néz.

- Miből gondolod, hogy nem tisztességesek a szándékai?

- Ugyan, Kate! Thomas Gardner csak a gyűjteményét akarja gazdagítani veled - tört ki Castle indulatosan - te meg úgy viselkedsz, mit egy elsőbálozó, naiv kislány, a nem lát át a szitán! Hol van a nyomozói emberismereted?

- Te csak ne félts! Az én emberismeretemmel semmi baj, de a tiédet meg kellene reparálni - mondta Kate, aztán halálos nyugalommal itta ki az utolsó korty kávét a pohárból, amivel elérte, hogy Castle meglepődjön, és elgondolkodjon a szavain.

- Úgy érted ... te most Sheryl-re célzol? - vonta össze a szemöldökét értetlenkedve. - De ... de hát miért? 

- Ugyan már Castle! Csak a vak nem látja, hogy manipulál!

- Mi? Engem? Egy nő? - nevetett fel erőltetetten a férfi.

Beckett sóhajtott egyet.

- Kétszer voltál nős, és kétszer váltál el.

- Igaz - húzta el a száját Castle, de aztán mégis bizonyítani akarta, hogy átlát a színésznő szándékán. - Sheryl csak reggelizni akart velem.

Kate hirtelen nem tudta eldönteni, hogy a férfi csak őt akarja bosszantani, vagy ennyire nem ismeri fel, ha egy nő be akarja hálózni. Leginkább azonban az izgatta, hogy miért érez ilyen fokú féltékenységet.

- Hm ... szóval, csak reggelizni.

Castle-t bosszantotta Beckett gúnyos hangsúlya, holott ő nem flörtölt Sheryl-lel, hanem Kate volt az, aki elolvadt a nőcsábász Gardner fogkrémreklám mosolyától.

- Igen, és abban nincs is semmi rossz. Ellenben, ha medencepartira hív egy férfi egy nőt ...  -  hagyta nyitva jelentőségteljesen a mondatot, ami most a nőt bosszantotta fel.

- Miért Castle? Abban mi lenne a rossz? Úsznék pár hosszt, aztán megnézném egy aranyos kisfiú ugrását a medence széléről, és a tapsommal boldoggá tenném. 

- Nem! Egy medenceparti sosem csak erről szól, hanem arról, hogy a férfi fantáziája elindulhat a gyönyörű, csaknem csupasz, vízből előbukkanó női test láttán, nézheti, ahogy a nő hátraveti a fejét, és beletúr vizes hajába, figyelheti, ahogy a vízcseppek lassan utat találnak maguknak a selymes bőrön  ... - Egy pillanatra elakadt a szava, mert a leírt kép  - természetesen Kate-tel a főszerepben -  megelevenedett a képzeletében, aztán zavarában nyelt egyet, és keserűen hozzátette: - Szóval, egy medencés meghívás és egy reggeli között igencsak nagy a különbség.

- Hidd el, én pontosan tudom, milyen álmokat dédelget Thomas Gardne velem kapcsolatban, ellenben te nem gondolsz arra, hogy  Sheryl Holmes egy gyilkosság gyanúsítottja, aki tudja, hogy te velem dolgozol az ügyön, így kihasználva a színészi képességeit, úgy manipulálna téged, hogy ártatlannak hidd akkor is, ha netán bűnös. -  Kate maga sem értette, miért vált egyre indulatosabbá, de mire a mondandója végére ért, már szinte sisteregtek a szavai.

Pár pillanatig mindketten hallgattak, végül Castle szólalt meg.

- Nem manipulált, mert nem mentem el vele reggelizni - mondta nyugodt, magabiztos hangon.

- Ahogy én sem mentem el úszni - suhant át egy mosoly Kate arcán, de a férfi nem viszonozta a mosolyt.

Castle arra gondolt, hogy a nő nem mondott egyértelmű nemet, csak elodázta a találkozást, és az is lehet, hogy este elmegy Gardner-rel úszni. Elbizonytalanodott. Beckett csak azért engedte a férfit flörtölni, mert látta őt Sheryl-lel beszélgetni, és félreértette a helyzetet? Választ akart a kérdésre, mégsem merte feltenni, inkább a nyomozásra terelte a szót.

- Biztos vagyok benne, hogy a DVD-n levő felvételnek köze van Sheryl nagyapjának a halálához. Lehet, hogy egy kötetlen reggelizés közben megtudtam volna valamit Sheryl-től, ami előbbre vitt volna bennünket - töprengett hangosan.

- Te jó ég, Castle! Te tényleg el akartál vele menni!

- Tudom, hogy mérges lettél volna, hogy nélküled beszélek vele, de hidd el, nem tudott volna manipulálni. Viszont, ha téged nem manipulált volna Gardner, akkor nem kellett volna, hogy kimentselek a karmaiból, és lehet, hogy Sheryl szolgált volna valami hasznos információval.

Kate döbbenten nézett a férfira. Egyrészt kicsit örült, hogy sikerült féltékennyé tennie, ami azt jelezte, hogy még fontos a számára, másrészt dühös volt.

- Szóval, csak azért nem reggeliztél a kis színésznőcskével, mert feltűnt a színen Thomas? - kérdezte hitetlenkedve, miközben elképzelte, hogy egyedül kávézik, miközben az író csevegve, nevetgélve reggelizik Sheryl Holms-szal, és észre sem veszi, hogy a nő a bűvkörébe vonja.

Castle hirtelen nem tudta, hogyan reagáljon Beckett kitörésére, mert úgy érezte, bármit válaszol, azt a nő ellene fordítja. Már emelte a kezét, és nyitotta a száját, hogy magyarázkodni kezdjen, amikor megszólalt Kate telefonja. A nő még vetett rá egy villámló tekintetet, aztán elfordult, és figyelmét a hívásra irányította.

- Beckett - csengett keményen a hangja, ami meglepte a vonal túlvégén levő Esposito-t.

- Ha én ragadtam volna egy luxuskastélyban, ahol minden ingyen van, nem lennék ilyen morcos - mondta szelíden a férfi.

Kate hallotta, hogy a háttérben Ryan megjegyzi, hogy biztosan Castle bosszantotta fel. Nem akarta a fiúk orrára kötni, hogy mi történt, ezért vissza akarta terelni a nyomozó gondolatát  a nyomozáshoz.

- Mit találtatok? - kérdezte hivatalos hangon, miközben kihangosította a telefont, és úgy tartotta, hogy Castle is hallja Espo-t.

- Utána néztünk Donald Holms halálának, és az áldozatotoknak is, ahogy kérted. Nos, a rendőrségi jelentés egyértelműen öngyilkosságot állapított meg, de ami furcsa, hogy nem volt nyomozás, holott számtalan rokon és barát állította, hogy az öreg Holms utálta a gyógyszereket, és ha öngyilkos akart volna lenni, a gyógyszer lett volna az utolsó, amihez nyúl, ráadásul tele volt tervekkel.

- Na és a sikkasztási ügy?

- Érzékenyen érintette a családot, de a Holms családnak akkora vagyona van, hogy nem mentek volna tönkre. Ráadásul Donald Holms-ról azt tartották, hogy egy dollárból is egy milliót képes csinálni egy év alatt. Szóval, ha minket kérdezel, bűzlik az öngyilkosság-elmélet.

- Na és mit találtatok Benett Jonson-ról?

- Hát, az is érdekes - mondta sejtelmes hangsúllyal a nyomozó, aztán hatásszünetet tartva elhallgatott.

- Sáros volt valamiben?

- Sokkal jobb! Nyolc évvel ezelőttig szinte mindent lehet tudni az életéről, de előtte semmi. Mintha nem is létezett volna. Se személyi, se társadalombiztosítási szám, se jogosítvány.

- Hamis személyazonossága volt? - kerekedett ki Beckett szeme. Erre a fordulatra nem számított, ráadásul ez a tény még jobban megnehezítette a dolgukat. Hogy derítsék ki, hogy ki a gyilkos, ha azt sem tudják, ki az áldozat? - Veszünk róla ujjlenyomatot, és elküldöm nektek, az alapján talán sikerül kideríteni a valódi személyazonosságát. Próbáljátok meg az arcfelismerő programot is, hátha szerencsével járunk.

- Rendben. E-mailban elküldöm, amit találtunk az elmúlt nyolc évéről, meg Donald Holms aktáját is.

- Köszi Javi.

- Aztán ne hagyd, hogy az írócskánk bosszantson, inkább használd ki a luxust! Biztos van svédasztal, meg medence. Én tuti, hogy végigkóstolnék minden különlegességet, meg beülnék a jakuzziba egy pohár pezsgővel a kezemben, és felszednék egy tuti csajt - álmodozott Javi. Nem is sejtette, hogy ártatlannak tűnő szavaival milyen lavinát indít el.